1990 őszén merült fel a gondolat a Café Bábel alapítóiban, hogy olyan esszéfolyóiratot hozzanak létre, amelynek vezérlő elve szerint a számok középpontjában egy-egy fogalom áll, s az írások e fogalom metaforikus, asszociatív összetettségét mutatják be. Az 1991-től negyedévente jelentkező lap tematikus számai a kortárs társadalom- és kultúraelméleti viták aktuális és örökzöld témáit kötik össze.

A lapban közölt írások jelentős része felkérésre születik; a magyarországi szellemi élet különféle területeit, iskoláit és generációit képviselő társadalomtudósok, esztéták, történészek, közgazdászok, pszichológusok és irodalmárok a szerkesztőkkel közösen alakítják ki az írásokban végiggondolt problémákat. Fontosnak tartjuk, hogy bekapcsolódjunk a kortárs tudományos és értelmiségi gondolkodás nemzetközi diskurzusaiba, ezért az aktuális témához kapcsolódó fordítások is hangsúlyos szerepet kapnak a lapban.

1994 óta a lap arculatát a Czeizel Balázs vezette Arktisz Stúdió határozza meg.

A Café Bábel a lapszámok mellett az újszerű és magas színvonalú kulturális események védjegyévé vált: 1994-ben a Merlin Színházban A kéj kultúrája címmel tartott estünkről a Magyar Televízió fél órás műsort adott; 2001 decemberében a Bárka színházban ünnepeltük 10. születésnapunkat; 2003-tól a lap a kitalálója-házigazdája a magyar periodikák seregszemléjéül szolgáló Ráday Folyóirat Fesztiválnak; a kezdeményezésünkre indult be az eddigi legnagyobb hazai public art akció, a magyar költészetet népszerűsítő VersMetró.